16
MÁSODIK VISSZAKÖLTÖZÉS
Újabb feladatok vártak rám. A bérelt ház tulajdonosa, ahol már jól érezték magukat a gyerekek, árulta a házát, mi nem tudtuk megvenni így menni kellett. Persze nem olyan gyorsan, mint korábban. Néztünk kiadó házakat, de nem találtunk megfelelőt. Férjem azt mondta, hogy ő már csak a Házba hajlandó költözni.
A házunkból 56-ban az utolsó ávós család is elköltözött, de egy 3 gyerekes, két elemit végzett lakásfoglaló jött rögtön a helyére az utcai szobába. Volt még egy rendőr és egy postás család, akikkel meg tudtam egyezni, cserelakást biztosítottam nekik, így két szoba, egy kis szoba amit konyhának használtak, a konyha, éléskamra felszabadult.
Mindenemet pénzzé kellett tenni, még a Remington táskaírógépemet is eladtam.
Ott maradt még egy Cserben dolgozó, rendes házaspár, egy gyerekkel, Gyurikával.
A férfi akkoriban végezte a VII.-VIII. osztályt, gimnazista lányom tanította később a teraszon.
Végre 57 nyarán visszaköltöztünk, a két bolthajtásos szobát egybenyitottuk. Ebbe a szobában laktunk, itt kötöttem minden este, itt tanultak a gyerekek, a hátsó részbe került a hálószoba bútor, ott aludt a fiam és nagymama. Vettem egy "Szikra" kombinált szekrényt, egy fiókos komódot, csináltattam egy vitrines kihúzható rekamiét a lányoknak.
A másik szoba lett a férjemé, ott volt a zongora és később a síkkötőgép.
(A postás miatt a telefon be volt vezetve a házba. Férjem leszereltette a vezetéket, nehogy valaki, erre hivatkozva megint kiigényelje. Akkoriban nagy dolog volt a telefon)
Talán mondanom sem kell, hogy 7 gazdátlan év után, milyen állapotban volt a ház. A folyosó belső üveges ajtói megint hiányoztak, a csapok folytak. A lépcső és terasz vas rácsai rozsdásodtak. A házat kívülről is tatarozni kellett volna.
A kertről ne is beszéljek.
Mikor az ávósok laktak a házba, üzengettek, hogy csőrepedés van, kitörött az ablak, összedőlt a cserépkályha, elromlott a zár javíttassuk meg, mert mi vagyunk a tulajdonosok. 52-ben azt mondtam, hogy inkább államosítsák, mert nekem erre nincs pénzem.
Tehát mikor visszaköltöztünk, az Ingatlan Kezelő Vállalattól kértük a felújítás elvégzését.
A kertet a férjem újra parkosította.
A kertünk mellé 50-be épített belső laktanya elvette a napot és az ablakból gyakran kikönyökölt egy férfi.
Lassan minden rendbe lett téve, a gyerekeknek közelvolt az iskola, nekem az üzlet.
Ízületi bántalmainkat Hévízen kúráltuk, utána egy évig
bírtuk a munkát. 
59 nyarán, beírattam a lányokat tenisziskolába. A ligetbe jártak reggelente, az egyetemi pályára. Férjem kérte őket, hogy táskába vigyék az ütőket, nehogy valaki észrevegye.